Fogalom

Illetékkötelezettség

Frissítve: 2026-08-24

Egy mondatban

Az illetékkötelezettség azt jelenti, hogy egy adott hatósági eljárásért vagy vagyonszerzésért (pl. ingatlanvásárlás, bizonyos hatósági ügyintézés) a törvény szerint illetéket kell fizetni az államnak.

Az illetékkötelezettség sok különböző hatósági és polgári jogi ügyben felmerülhet, ezért nehéz egyetlen, univerzális szabályt megfogalmazni rá — a konkrét mérték és a mentességek mindig az adott ügytípustól függenek.

Mikor és kinek fontos

  • Cégalapításnál és cégmódosításnál — jó hír, hogy az elektronikus eljárás ma illetékmentes, de ezt sokan nem tudják, és feleslegesen terveznek vele a költségvetésükben.
  • Ingatlanvásárlásnál — a vagyonszerzési illeték jelentős tétel lehet, amit a vételár alapján számítanak ki.
  • Gépjármű-átírásnál — az átíráshoz kapcsolódó egyes tételek illetékkötelesek, ezt a gépjármű átírás kalkulátor is bemutatja.

Mire figyelj

Ne feltételezd automatikusan, hogy egy hatósági ügy illetékköteles vagy illetékmentes — mindig kérdezz rá az eljáró hatóságnál vagy nézd meg a hivatalos tájékoztatót, mert a szabályok ügytípusonként, sőt néha az ügyfél körülményeitől (pl. első lakásszerzés) függően is eltérnek.

Gyakorlati példa

Egy vállalkozó azt hiszi, hogy a kft-je székhelyváltoztatásának bejegyeztetéséért illetéket kell fizetnie, ezért ezt betervezi a költségvetésébe. Az ügyvédjétől megtudja, hogy az elektronikus cégeljárásban ez a típusú változásbejegyzés is illetékmentes — csak az ügyvédi munkadíjjal kell számolnia.

⚠️ A tartalom tájékoztató jellegű, nem minősül jogi vagy adótanácsadásnak.

Gyakori kérdések

A kft-alapítás illetékköteles?

Az elektronikus, ügyvéd által benyújtott cégbejegyzési eljárás ma illetékmentes — ez az egyik oka annak, hogy a kft-alapítás tényleges készpénzköltsége főként az ügyvédi munkadíjból áll.

Milyen tipikus ügyek illetékkötelesek?

Például bizonyos hatósági eljárások, ingatlan-nyilvántartási bejegyzések (pl. tulajdonjog bejegyzése ingatlan-adásvételnél), gépjármű-átírás egyes tételei — ezek mértéke ügytípusonként eltérő.

Van-e illetékmentesség egyes esetekben?

Igen, számos törvényi illetékmentesség létezik (pl. bizonyos családon belüli vagyonátruházások, meghatározott hatósági eljárások) — az adott ügyre vonatkozó mentességet mindig érdemes az eljáró hatóságnál vagy a NAV-nál ellenőrizni.

Ki fizeti az illetéket?

Jellemzően az, aki az adott eljárást kezdeményezi vagy a vagyonszerzés kedvezményezettje (pl. ingatlanvásárlásnál a vevő), de ügytípusonként eltérő szabályok vonatkozhatnak rá.

Kapcsolódó fogalmak és eszközök