Kft-alapítás

Kft-alapítás költségei 2026-ban

Frissítve: 2026-08-24

👉 Számold ki a saját esetedre

Költségbontás táblázatban

Fontos: a közzétételi költségtérítést és az illetéket akkor sem kell megfizetned, ha az alapítás papíron indul, de a gyakorlatban ma szinte minden bejegyzés elektronikusan történik.

Feltételek és határidők

• Ügyvéd vagy jogtanácsos kell — magánszemélyként nem tudod magad bejegyeztetni elektronikusan, az ellenjegyzés kötelező.
• 3 millió Ft törzstőke — ezt a bejegyzési kérelem benyújtása előtt (vagy a törvény által engedett módon részben utólag) a céges bankszámlára be kell fizetni.
• Székhely — kell egy magyarországi cím, ahol a cég elérhető (saját ingatlan, bérlemény vagy székhelyszolgáltatás).
• Cégnév-ellenőrzés — a választott névnek egyedinek kell lennie, ezt a cégbíróság ellenőrzi; érdemes előre rákeresni a cégjegyzékben.
• Átfutási idő — szerződésmintás, elektronikus, hiánytalan beadás esetén jellemzően 1 munkanap; egyedi szerződésnél és hiánypótlás esetén akár több hét is lehet.

Lépésről lépésre

1. Adategyeztetés az ügyvéddel — tagok, tevékenységi körök, ügyvezető(k), tulajdoni arányok, cégnév-javaslatok tisztázása.
2. Cégbankszámla nyitása — a törzstőke befizetéséhez szükséges egy erre szolgáló számla; ezt a legtöbb bank gyorsan, akár online is elindítja.
3. Törzstőke befizetése — a törvényi minimum vagy a szerződésben vállalt összeg átutalása a cégbankszámlára.
4. Társasági szerződés aláírása — szerződésminta esetén ez gyors, elektronikus aláírással is történhet.
5. Elektronikus bejegyzési kérelem benyújtása — az ügyvéd nyújtja be a cégbírósághoz, elektronikus úton.
6. Cégbírósági automatikus vagy érdemi vizsgálat — szerződésmintánál jellemzően gyors, automatikus igazolás; egyedi szerződésnél a bíró érdemben vizsgálja.
7. Cégjegyzékbe való bejegyzés, adószám kiadása — ezzel a cég hivatalosan létrejön, és megkezdheti működését (bizonyos tevékenységekhez engedély is kellhet).

Konkrét példák

1. példa — egyszemélyes tanácsadó kft, saját lakásban mint székhely. Ügyvédi munkadíj 150 000 Ft, törzstőke 3 000 000 Ft (visszaforgatva a cégbe), székhelyköltség 0 Ft (saját ingatlan), pecsét nélkül. Ténylegesen kifizetett induló költség: 150 000 Ft + a 3 millió Ft, ami a cég számláján marad.

2. példa — kétszemélyes kft, székhelyszolgáltatással. Ügyvédi munkadíj 220 000 Ft (kicsit magasabb a két tag közötti tulajdonosi megállapodás miatt), székhelyszolgáltatás 8000 Ft/hó (96 000 Ft/év), pecsét 5000 Ft. Első évi tényleges készpénzkiadás: kb. 320 000–330 000 Ft a törzstőkén felül.

3. példa — magasabb törzstőkével induló, egyedi szerződéssel. Ha a tagok 10 millió Ft törzstőkével indulnak, és egyedi (nem szerződésmintás) társasági szerződést kérnek speciális üzletrész-szabályokkal, az ügyvédi munkadíj könnyen 300 000–500 000 Ft fölé mehet, és az átfutási idő is hosszabb (nem jár a szerződésminta gyorsított automatikus vizsgálata).

Mikor éri meg és mikor nem

Kft mellett szól:

• Korlátozott felelősség — a tag vagyonával főszabály szerint nem felel a cég tartozásaiért (kivéve pl. felelősségátvitel egyes esetekben).
• Hitelesebb partnerkép nagyobb megrendelőknél, pályázatoknál, közbeszerzésnél.
• Rugalmas nyereségfelosztás (osztalék), több tag esetén is jól kezelhető tulajdonosi szerkezet.

Kft ellen szól, ha:

• Alacsony, kiszámíthatatlan bevétellel indulsz — a kötelező könyvelés és a törzstőke-lekötés ilyenkor aránytalanul nagy teher lehet egy EV-hez vagy átalányadós formához képest.
• Egyedül dolgozol, alacsony költségszinttel, és nincs szükséged a korlátozott felelősségre (pl. nincs jelentős kockázatú szerződéses tevékenységed).
• Rövid távra, kísérleti jelleggel indulnál — a kft megszüntetése (végelszámolás) időben és költségben is jóval nagyobb teher, mint egy EV bezárása.

Részletes összehasonlítás: Kft vs Bt vs EV — melyiket válaszd?

Tipikus hibák

1. Csak az ügyvédi díjra figyelnek, a havi könyvelési költséget elfelejtik betervezni — ez az első évben könnyen többe kerül, mint maga az alapítás.
2. Alulárazott, “csomagban” hirdetett alapítási ajánlatnál nem kérdezik meg, mi van benne — sokszor nem tartalmazza a székhelyszolgáltatást vagy a NAV-bejelentések segítését.
3. A törzstőkét “elfelejtik” ténylegesen befizetni időben, ami csúsztatja a teljes bejegyzési folyamatot.
4. Nem ellenőrzik előre a cégnév egyediségét, így a bejegyzési kérelmet elutasíthatják vagy hiánypótlásra szólíthatják fel őket.
5. Székhelyként olyan címet adnak meg, amit nem használhatnak (pl. bérelt lakás a tulajdonos hozzájárulása nélkül) — ez később komoly problémát okozhat.
6. Nem gondolnak a cégautóadóra, iparűzési adóra és más folyamatos, alapítás után jelentkező kötelezettségekre, amikor a “teljes költséget” becsülik.

Jogszabályi háttér és hivatalos források

A cégalapítás szabályait a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv társasági jogi része rendezi. Az aktuális illetékmentességi szabályokat és a szerződésminták hivatalos szövegét a Céginformációs Szolgálat és a Kormányzati Portál (Cégkapu) oldalán érdemes ellenőrizni induláskor.

⚠️ A tartalom tájékoztató jellegű, nem minősül jogi vagy adótanácsadásnak.