Fogalom
Átalányadó
Frissítve: 2026-08-24
Az átalányadó egy egyszerűsített adózási forma egyéni vállalkozók számára, amelynél nem a tényleges költségeket vonják le a bevételből, hanem a bevétel egy, a tevékenységtől függő hányadát (jövedelemhányadot) tekintik adóköteles jövedelemnek.
Az átalányadó a KATA szigorítása óta sokak számára lett a legvonzóbb egyszerűsített forma, mert alacsonyabb bevételnél az SZJA-mentes sáv miatt kifejezetten kedvező adóterhet eredményez, ugyanakkor — a KATA-val ellentétben — cégeknek is korlátozás nélkül lehet vele számlázni.
Mikor és kinek fontos
- Ha egyéni vállalkozóként indulsz, és nincs magas, számlával igazolható költséged, az átalányadó egyszerűsége és az SZJA-mentes sáv miatt jellemzően kedvezőbb, mint a tételes költségelszámolás.
- Ha cégeknek is számlázol, és emiatt a KATA nem elérhető számodra, az átalányadó a legkézenfekvőbb alternatíva.
- Ha a bevételed közelít az átalányadós felső határhoz, érdemes időben tervezni, mert a határ túllépése kft-alapítást vagy más adózási forma választását teheti szükségessé.
Mire figyelj
A jövedelemhányad kulcsa tevékenységtől függ — ne feltételezd automatikusan a legkedvezőbb (legalacsonyabb) hányadot, mert ez tévesen alacsony adóteher-becslést eredményezhet. Emellett a TB-járulék alapja bizonyos esetekben egy minimumhoz van kötve, ami alacsony jövedelemnél is fix minimumteherrel jár.
Gyakorlati példa
Egy tanácsadó egyéni vállalkozó éves 8 millió Ft bevétellel, 40%-os jövedelemhányaddal számolva 3,2 millió Ft-ot tekint adóköteles jövedelemnek. Ebből az SZJA-mentes sáv (kb. az éves minimálbér fele) levonása után marad az SZJA-köteles rész, amire 15% SZJA-t fizet, a teljes jövedelemhányadra pedig TB-járulékot. Ez a számítás pontosan lekövethető az átalányadó / KATA adóterhelés-becslő kalkulátorral.
⚠️ A tartalom tájékoztató jellegű, nem minősül jogi vagy adótanácsadásnak.
Gyakori kérdések
Hogyan számolják ki az adóköteles jövedelmet átalányadónál?
A bevétel egy hányadát (jövedelemhányadot) tekintik jövedelemnek — ez a hányad a fő tevékenységtől függően jellemzően 40%, bizonyos tevékenységeknél (pl. egyes szolgáltatások) 80% vagy 90% is lehet.
Van SZJA-mentes sáv az átalányadónál?
Igen, a jövedelem egy része (jellemzően az éves minimálbér feléig terjedő sáv) SZJA-mentes — ez az egyik legfontosabb oka annak, hogy alacsonyabb bevételnél az átalányadó kifejezetten kedvező lehet.
Van bevételi felső határ?
Igen, az átalányadózás felső bevételi határa a mindenkori éves minimálbér többszöröséhez (jellemzően a tízszereséhez) van kötve, ezért az összeg évről évre, a minimálbér változásával együtt módosul.
Kell-e TB-t fizetni átalányadónál?
Igen, a jövedelemhányad alapján számított jövedelem után TB-járulékot is kell fizetni, bizonyos esetekben egy törvényi minimum járulékalaphoz kötve, függetlenül a tényleges jövedelemtől.
Miben más az átalányadó, mint a tételes költségelszámolás?
A tételes költségelszámolásnál a ténylegesen felmerült, számlával igazolt költségeket vonod le a bevételből, ami adminisztratívan bonyolultabb, de magas költséghányad esetén kedvezőbb lehet. Az átalányadó ezzel szemben egyszerűbb, mert nem kell egyenként igazolni a költségeket.